Hogy juthatunk el Kastanitsába?

Athénból indulva autóval kb. 3,5-4 óra alatt érheted el Kastanitsát. Az útvonal: Athén – Tripoli – Astros – Kastanitsa. A végső szakasz egy szűk, kanyargós hegyi út, ami leginkább egy rallyversenyre emlékeztet, de megéri a fáradtságot. A táj lélegzetelállító: ciprusok, gesztenyefák, és néha kecskék az úton, akiknek láthatóan fontosabb dolguk van, mint félreállni.

Tömegközlekedéssel? Nos, Tripoliig vagy Astrosig még eljutsz regionális KTEL busszal, de onnan már csak taxival vagy stoppal folytathatod. A faluba sem rendszeres buszjárat, sem turistabusz nem visz, és ez jól is van így. Kastanitsa nem „átutazó” hely, hanem olyan célpont, amit meg kell érdemelni.

A falu, ahol a gesztenye az úr

Kastanitsa nevét a gesztenyéről (görögül: kastano) kapta, és a legenda szerint már bizánci időkben is lakott volt. A faluban még ma is beszélnek cári dialektust, és az utcanevek egy részét sem görögül, hanem cári nyelven írják ki. Évente egyszer, október végén rendezik meg a híres Gesztenye Fesztivált, ahol piték, lekvárok, sőt, még gesztenyés húsételek is helyet kapnak a menün. A falubeliek szerint a legfinomabb „desszert” egy szelet gesztenyés pita egy kupica házi tsipouroval.

A házak kőből és palából épültek, a kis utcák girbegurbák és macskakövesek, az erkélyekről muskátlik lógnak. Van egy 18. századi templom, a Szent Miklós templom, gyönyörű ikonokkal és ritka freskókkal. Itt nem kérnek belépődíjat, de ha szeretnél, hagyhatsz adományt a perselyben. A helyi kis múzeum, amely egy korábbi iskolában működik, május és október között péntektől vasárnapig látogatható. Belépő: 3 euró, diákoknak és nyugdíjasoknak 1,50 euró.

A falu környékén több túraútvonal is indul, többek közt a Profitis Ilias csúcsra vezető ösvény, ahonnan az Égei-tengerig ellátsz, ha szerencséd van, tiszta időben akár a Spetses szigetet is felfedezheted a horizonton. Tavasszal és ősszel különösen ajánlott a túra, nyáron a hőmérséklet gyakran 30°C fölé kúszik, a téli hónapokban viszont hó is eshet, és a falu időnként napokra elzáródhat a külvilágtól.

Tippek, titkok, és az a bizonyos „más világ”

Kastanitsa lakossága ma alig haladja meg a 100 főt, A helyiek barátságosak, de kissé zárkózottak, de ha beszélsz pár szót görögül, rögtön kinyílnak, és még a nagyi is előkerül, aki szerinted nem is létezik, amíg egy szelet házi süteményt a kezedbe nem nyom.

Nagyobb bolt nincs, bankautomata pláne nincs, szóval jól teszed, ha készpénzt viszel magaddal, és hagyd a szuveníreket máshol. Amit viszont érdemes hazavinni: egy üveg gesztenyeméz, kézzel faragott fakanál, és egy fotó a Platán tér kávézójában üldögélő bácsiról, aki látszólag évtizedek óta nem ment haza, csak mindig új kávét rendel.